Gyula bemutatására a legkézenfekvőbb a gyulainfo.hu weblapon leírtakból idézni:

“Szeretnénk felkelteni az érdeklődést a helyi épületek, közterek, templomok, nevezetességek iránt.
A gyulai emberek vendégszeretőek, szívesen igazítják útba az idelátogatókat.
Ez a kis alföldi város igen gazdag műemlékekben, műemléképületekben.
Az újjáépített belváros hangulatos, este kivilágított szökőkútjaival a helyi polgároknak is kedvelt pihenő, sétáló helyei.
A várost átszeli az egykori Fehér körös, mai néven Élővíz-csatorna. A fűzfákkal és sétányokkat övezett kisvárosi folyócska, melyen egész éven át vadkacsák töltik és “költik” idejüket, keresztülszeli a belvárost. A víz fölött több híd is átível, az egyik legrégebbi, az un. kapushíd.
A 2007-ben elkészült új belvárosi sétáló utca részt köti össze a szintén újjáépült Kossuth térrel, ahol nyáron késő estig óriási szökőkutak üzemelnek. A vízoszlop magassága országos viszonylatban is kiemelkedőnek mondható. A Kossuth téren több látványosság is található.
Ha Gyulára jön, érdemes ezeket a helyeket meglátogatni, eltölteni szabadidejük egy részét az itt leírtak felkeresésével. Ha idejüket ebben a városban kívánják eltölteni, szeretnénk, ha már ideérkezésük előtt kerülnének “tarsolyukba” információk Gyuláról.
Fedezze fel ezt a szép kisvárost, jöjjön el, tapasztalja meg személyesen is az alföld gyöngyszemét.

Csigakert

A Csigakert a Mátyás király és a Part utca között terül el. Közvetlen szomszédságában a várfürdő. Kellemes pihentető sétát tehetünk itt, szépen rendberakott, gondozott park.
Azért ez a neve, mert korábban volt egy mesterségesen létrehozott dombon egy csiga alakban lefutó sétány.

A gyulai evangélikus templom.

A 80 éves gyulai evangélikus templom bemutatása képekben, melyben interaktív panoráma fótókat láthat a templom belső teréről több nézőpontból készítve.
Olyan helyekről tekitheti meg a templomot, ahonnan ritkán nyílik alkalma látogatónak szemlélődni.
Közvetlenül az orgona mellett készült gömbpanorámát is megtekinthet.

Belvárosi Nádi Boldogasszony kegytemplom.

A belvárosi római katolikus templomot mai formájában 1775-ben kezdték építeni, Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján, Harruckern Ferenc kegyúr jóvoltából, barokk stílusban klasszicizáló elemekkel.
A templomot a Szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz tiszteletére áldották meg 1777-ben, majd szentelték fel 1823-ban.
Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörös záródású szentéllyel épült a templom.
A hossza: 50 m, szélessége: 16 m, belmagassága: 15 m, toronymagassága: 43.5 m.

Németvárosi Szent József Templom, Gyula

1863-1866 között épült, melyet Nuszbeck József gyulai építész tervezett.
A templom a gyulai Józsefváros szívében az Apor Vilmos téren található, klasszicista sílusban épült, melynek belmagasága 13 méter, a toronymagasága 37,5m.
Burkolata kelheimi kőlapokból készült, mely mai is gyönyörűen fénylő pompás látványt nyújt.
Két szobor látható még a templom mellett:
-Nepomuki Szt. János szobra
-Szűz Mária szobra Mindkettő külön-külön szoborfülkében.

A Gyulai vár

A gyulai vár a 15.század első felében épült.
Leírások az egyetlen épen maradt alföldi téglavárként említik, mely 130 évig török kézen volt. (1566-1695)
A nyári színházi rendezvények, előadások egy részét a várudvarban tartják több mint 40 éve.
A várfürdő és a gyulai vár között a csónakázótó terül el, ahol nyáron a szabadtéri játékok, a jazzfesztivál ideje alatt tószínpadot állítanak fel, a fellépések egy része itt zajlik.

Százéves cukrászda Gyula

A cukrászda elsőként az 1840-ben üzemelt.
Napjainkban is régi, tökéletesen restaurált bútorokkal van berendezve, melyeket az idelátogatók használhatnak.
Ma is cukrázdaként működik, éredmes betérni egy kávéra, fagylaltra és hagyni, hogy megérintsen bennünket a régi korok hangulata.
A cukrászdában egy kisebb kiállítás is látható a korabeli mesterek szerszámaiból, eszközeiből.
Egész éven át nyitva tart.
A 100 éves cukrázda valójában sokkal több ideje üzemel, mint a a nevéből kitűnik. A gyulai költő Simonyi Imre is naponta ellátogatott ide.
Ha Gyulán jár, ne hagyja ki ezt a patinás helyet!
Nyáron a terasz is üzemel.

Szentháromság kápolna

Aki Gyulára érkezik, és a belváros felé veszi az útirányt a nagy szökőkutat elérve jobbra pillanthatja meg a Szentháromság kápolnát, melyet az 1738-ban pusztított pestisjárvány túlélői építtettek fogadalomból.
A pestisjárvány idején a lakosság kb. fele pusztulhatott el.
Este gyönyörű megvilágításban “vigyázza” és formálja a teret.
Ez a kápolna műemlék épület.
1918-ban alakították ki mai végső formáját, 2007-ben gyönyörűen restaurálták.

Petőfi tér, díszkút, Polgármesteri hivatal

A Petőfi téren található az egykori megyeháza épülete, melyben ma a Polgármesteri hival működik. 1950 előtt Gyula megyeszékhely volt, a város ebbéli szerepét Békéscsaba vette át. A mostani városháza 1793-ban épült, melyet az idők folyamán többször bővítettek. Végleges, mai formáját 1877-ben nyerte el. Több stílusjegy is felismerhető az átépítések miatt: barokk, klasszicista, romantikus.
A városháza dísztermében tartja üléseit a gyulai képviselőtestület, de ebben a teremben kapnak helyet a polgári esküvők is. A terem menyezete gazdagon díszített települések címereivel.
A Petőfi téren parkosított, helyen áll a névadó szobra. A szobor alkotója Ferenczy Béni. Ezen a téren több műemlék épület is található.
A polgármesteri hivatallal szemben a Békés Megyei Levéltár épülete, és Református templom is. A padokkal körülvett, nyáron virágos díszkút mellett szívesen pihennek, beszélgetnek az emberek. Ennek az oldalnak a fejlécén a gyulai polgármesteri hvatal látható a Református templom szomszédságában. Mindkettő a petőfitéren található.

fotók: Pénzes Sándor
forrás: http://www.gyulainfo.hu