Kisvonat Gyula

Gyula bemutatására a legkézenfekvőbb a gyulainfo.hu weblapon leírtakból idézni:

“Szeretnénk felkelteni az érdeklődést a helyi épületek, közterek, templomok, nevezetességek iránt. A gyulai emberek vendégszeretőek, szívesen igazítják útba az idelátogatókat. Ez a kis alföldi város igen gazdag műemlékekben, műemléképületekben. Az újjáépített belváros hangulatos, este kivilágított szökőkútjaival a helyi polgároknak is kedvelt pihenő, sétáló helyei. A várost átszeli az egykori Fehér körös, mai néven Élővíz-csatorna. A fűzfákkal és sétányokkat övezett kisvárosi folyócska, melyen egész éven át vadkacsák töltik és “költik” idejüket, keresztülszeli a belvárost. A víz fölött több híd is átível, az egyik legrégebbi, az un. kapushíd. A 2007-ben elkészült új belvárosi sétáló utca részt köti össze a szintén újjáépült Kossuth térrel, ahol nyáron késő estig óriási szökőkutak üzemelnek. A vízoszlop magassága országos viszonylatban is kiemelkedőnek mondható. A Kossuth téren több látványosság is található. Ha Gyulára jön, érdemes ezeket a helyeket meglátogatni, eltölteni szabadidejük egy részét az itt leírtak felkeresésével. Ha idejüket ebben a városban kívánják eltölteni, szeretnénk, ha már ideérkezésük előtt kerülnének “tarsolyukba” információk Gyuláról. Fedezze fel ezt a szép kisvárost, jöjjön el, tapasztalja meg személyesen is az alföld gyöngyszemét. 

Csigakert

A Csigakert a Mátyás király és a Part utca között terül el. Közvetlen szomszédságában a várfürdő. Kellemes pihentető sétát tehetünk itt, szépen rendberakott, gondozott park. Azért ez a neve, mert korábban volt egy mesterségesen létrehozott dombon egy csiga alakban lefutó sétány. 

 

 

A gyulai evangélikus templom.

 

A 80 éves gyulai evangélikus templom bemutatása képekben, melyben interaktív panoráma fótókat láthat a templom belső teréről több nézőpontból készítve. Olyan helyekről tekitheti meg a templomot, ahonnan ritkán nyílik alkalma látogatónak szemlélődni. Közvetlenül az orgona mellett készült gömbpanorámát is megtekinthet.  A fotókat itt tekintheti meg.

 

 

 

 

Belvárosi Nádi Boldogasszony kegytemplom.


A belvárosi római katolikus templomot mai formájában 1775-ben kezdték építeni, Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján, Harruckern Ferenc kegyúr jóvoltából, barokk stílusban klasszicizáló elemekkel. A templomot a Szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz tiszteletére áldották meg 1777-ben, majd szentelték fel 1823-ban. Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörös záródású szentéllyel épült a templom. A hossza: 50 m, szélessége: 16 m, belmagassága: 15 m, toronymagassága: 43.5 m. 

 

 

Németvárosi Szent József Templom, Gyula


1863-1866 között épült, melyet Nuszbeck József gyulai építész tervezett. A templom a gyulai Józsefváros szívében az Apor Vilmos téren található, klasszicista sílusban épült, melynek belmagasága 13 méter, a toronymagasága 37,5m. Burkolata kelheimi kőlapokból készült, mely mai is gyönyörűen fénylő pompás látványt nyújt. Két szobor látható még a templom mellett:
-Nepomuki Szt. János szobra
-Szűz Mária szobra Mindkettő külön-külön szoborfülkében.

 

 

A Gyulai vár

A gyulai vár a 15.század első felében épült. Leírások az egyetlen épen maradt alföldi téglavárként említik, mely 130 évig török kézen volt. (1566-1695) A nyári színházi rendezvények, előadások egy részét a várudvarban tartják több mint 40 éve. A várfürdő és a gyulai vár között a csónakázótó terül el, ahol nyáron a szabadtéri játékok, a jazzfesztivál ideje alatt tószínpadot állítanak fel, a fellépések egy része itt zajlik.

 

 

 

Százéves cukrászda Gyula


A cukrászda elsőként az 1840-ben üzemelt. Napjainkban is régi, tökéletesen restaurált bútorokkal van berendezve, melyeket az idelátogatók használhatnak. Ma is cukrázdaként működik, éredmes betérni egy kávéra, fagylaltra és hagyni, hogy megérintsen bennünket a régi korok hangulata. A cukrászdában egy kisebb kiállítás is látható a korabeli mesterek szerszámaiból, eszközeiből. Egész éven át nyitva tart. A 100 éves cukrázda valójában sokkal több ideje üzemel, mint a a nevéből kitűnik. A gyulai költő Simonyi Imre is naponta ellátogatott ide. Ha Gyulán jár, ne hagyja ki ezt a patinás helyet! Nyáron a terasz is üzemel.

 

Szentháromság kápolna


Aki Gyulára érkezik, és a belváros felé veszi az útirányt a nagy szökőkutat elérve jobbra pillanthatja meg a Szentháromság kápolnát, melyet az 1738-ban pusztított pestisjárvány túlélői építtettek fogadalomból. A pestisjárvány idején a lakosság kb. fele pusztulhatott el. Este gyönyörű megvilágításban “vigyázza” és formálja a teret. Ez a kápolna műemlék épület. 1918-ban alakították ki mai végső formáját, 2007-ben gyönyörűen restaurálták.

 

 

Petőfi tér, díszkút, Polgármesteri hivatal


A Petőfi téren található az egykori megyeháza épülete, melyben ma a Polgármesteri hival működik. 1950 előtt Gyula megyeszékhely volt, a város ebbéli szerepét Békéscsaba vette át. A mostani városháza 1793-ban épült, melyet az idők folyamán többször bővítettek. Végleges, mai formáját 1877-ben nyerte el. Több stílusjegy is felismerhető az átépítések miatt: barokk, klasszicista, romantikus. A városháza dísztermében tartja üléseit a gyulai képviselőtestület, de ebben a teremben kapnak helyet a polgári esküvők is. A terem menyezete gazdagon díszített települések címereivel. A Petőfi téren parkosított, helyen áll a névadó szobra. A szobor alkotója Ferenczy Béni. Ezen a téren több műemlék épület is található. A polgármesteri hivatallal szemben a Békés Megyei Levéltár épülete, és Református templom is. A padokkal körülvett, nyáron virágos díszkút mellett szívesen pihennek, beszélgetnek az emberek. Ennek az oldalnak a fejlécén a gyulai polgármesteri hvatal látható a Református templom szomszédságában. Mindkettő a petőfitéren található.
Körbenézek a Petőfi téren. Kattintson ide

 

fotók: Pénzes Sándor

forrás: http://www.gyulainfo.hu


közvetlen link: http://www.gyulainfo.hu/gyula_latnivalok/latnivalok.php